Töltekezés a természetben
Világszerte városok ezrei büszkélkedhetnek misztikus erővel bíró, az emberi képzelőerőt meghaladó történéseknek otthont adó helyszínekkel. Ugyanis a Ley-csomópontok, illetve Szent György-vonalak szinte pókhálószerűen szövik át bolygónkat.
Egyes pontokon – ahol ezek a sugárvonalak metszik egymást – több esetben tapasztalható, hogy megváltozik a talaj anyagának sűrűsége, például könnyebben sérül a felszínt borító kőzet (porzik, mállik, rétegesen elválik), illetve gyakrabban törnek felszínre egy adott területen a forrásvizek.
Mindez abból ered, hogy a körbehatárolt helyszínen a finomenergia rendkívül koncentrált formában nyilvánul meg. Többnyire az ilyen pontokon található forrásvizek minősége messzemenően jobb összetételű, mint a csapvízé, ezért ezek a vizek nemcsak hogy vitalizálni, avagy serkenteni képesek a szervezetben lezajló folyamatokat, alkalmazhatók még daganatok gyógyításánál kiegészítőként is (sokszor hatékonyabbnak bizonyulnak még a boltokban méregdrágán vásárolt csodavizeknél is), továbbá megnövelhetik a spirituális érzékenységet. Egyesek szerint más dimenziók „kapui” is megnyílhatnak egy ehhez hasonló helyszínen – a materiális világot felépítő finomenergetikai tér a sugárvonalak által közrefogott területen akár négyszer akkora intenzitást is mutathat, mint bármely más átlagos terület finomenergiái a nagyvilágban.
A Ley-csomópontban az ember feletti világ jelenségeire fogékony emberek gyakran tapasztalnak természetfeletti jelenéseket. Olyan látomásokat, amelyek nem igazodnak a materiális világban már jól megszokott anyagi kivetülések formáihoz. Ilyen helyeken történnek a leghíresebb Mária-jelenések, avagy csodával határos gyógyulások, sőt, egy-egy elvonulás eredményeként számos megvilágosodás is. Egészen az i.e 4500-as évektől számítva napjainkig előszeretettel használják fel ezen pontok természetfeletti adottságait. Az ókorban is emeltek már az említett különös vonalak mentén szentélyeket: sztúpák és pagodák, templomok, illetve piramisok, szkíta temetkezési helyek stb. Ezek a sugárvonalak a kozmikus energiától kezdve a bioenergián keresztül, sokszor a letűnt kultúrák által közvetített finomenergiáig bezárólag koncentrált energiákat áramoltatnak.
A Föld bolygó számos egyezést mutat az emberrel. Az ember szíve cirkuláltatja a vért az ereiben, a ma elérhető Ley-vonali források szüntelenül áramoltatják a finomenergiákat a sugárvonalakon. Leegyszerűsítve, ezek az energiák a természetben fellelhető bioenergiák. Kivétel nélkül az összes energia egy kis idő elteltével beazonosítható, avagy jó előre meghatározható élettani változásokat produkál az emberi testben, avagy épp a test bioenergetikai tükröződésében, az embert körülölelő aurában.
Mi is útra keltünk, méghozzá abból a célból, hogy olyan energialelőhelyet keressünk, amely a korábban említett jellemzőket magatartásszerűen mutatja. Auralátásomnak köszönhetően képes vagyok behatárolni, hogy egy – a fentebb említett okokból – a természetben fellelhető energia pontosan hol is helyezkedik el, illetve hogy milyen színben és erősségben található meg az adott területen. Egy kevés időt eltöltve az energiában annak az emberre mért hatásait is képes vagyok lekövetni az energiából töltekező személyek aurájában.
Alig megterhelő utazásunkat követően a Börzsönyben közel tíz perces lassú sétát tettünk, mígnem pazar látvány tárult szemeink elé. A kis patak az esőzésekkor mélyen kivájta medrét, amin keresztül egy régi fahíd vezetett bennünket. A hídon állva konstatáltunk öt forrásvizet, amelyeket diákok, illetve többnyire a helyszínt még az elsők között meglátogatók nevezhettek el.
A rendkívül impozáns kisugárzás szinte azon nyomban magával ragadta kísérőimet, s míg ők relaxálni, meditálni kezdtek, jómagam hozzáláttam a helyszín energetikai feltérképezéséhez, illetve olyan nagyobb méretű kövek begyűjtéséhez, amelyek az adott terület energiáit már magukba szívták.
A felfedezett börzsönyi energiacsomópont hatásai főként a – hipofízishez kapcsolódó – homlokcsakrán keresztül érvényesülnek. A harmadik szem-, avagy homlokcsakraként is ismert energiaközpont disszonáns működésének leggyakoribb következménye a túlzott racionalitás. Tipikus példája ennek, mikor az ember megpróbál mindent az értelem segítségével elintézni, tehát kimondottan azokat az igazságokat tartja érvényesnek, amelyekhez a racionális elképzelések útján jutott. A diszharmonikus homlokcsakra az ember intellektuális és elemző képességeit effektív nem befolyásolja. Azonban az imént említett adottságokból – a diszharmonikus működés lévén – elvész az, hogy az ember képes legyen a világot a maga teljességében vizsgálni, önmagát pedig hozzá tudja kapcsolni az így meglátott összefüggésekhez az életében. Tulajdonképpen az ember élete az emberen kívül zajlik.
A homlokcsakra – harmonikus működése esetén – számos természetfeletti képesség birtokába juttatja tulajdonosát. A déja vu, az intuíciók, a dolgok és események bekövetkezésének megérzése holmi véletlennek köszönhető – gondolja az egyszerű ember. Azonban az említett csakra alapvetően arra hivatott, hogy az ember jó előre képes legyen érzékelni az életében bekövetkező változásokat, illetve olyan mélyen spirituális jelenségeket, amelyeket más esetben egyféle „kiválasztott” személyek érzékelhetnek csupán.
A Börzsönyben talált energiákból mintát vettem, egy kőben Pestre szállítottam és elemzések alá vetettem. A hölgy aurájában lekövettem az energia folyamatiságát, amely hatásmechanizmust később őmaga is megerősített:
„Amikor a kezemet a kő fölé helyeztem, a tenyeremben enyhe szúrásokat éreztem, amit pár perc múlva egy nagyon erős hőérzet követett. A karomon végighaladva, egészen a lapockáim közé irányult a melegség, majd pedig érezhetően először mintha a bal oldalam fele koncentrálódott volna ez az érzés, de végül aztán elterült az egész testemben az energia.”
A kőben található energia lényegében tartalmazza a börzsönyi energiacsomópont környékén fellelhető legtöbb energiát – tehát több energiát is megemlíthetünk. A nyugalmat és harmóniát megnyilvánító energiákat, illetve az érzékiséget, az emberfeletti jelenségek érzékelését elősegítő finomenergiákat. Ezek más és más hatást produkáló energiák, azonban egy dolog mindegyikükben azonos: kompatibilisek az aurával, és abban fejleszteni képesek egy, az emberből már kihunyt evolúciós adottságot – a világban zajló finomenergetikai folyamatok érzékelését, azaz a homlokcsakra egyik oszlopos funkcióját!
Ahhoz, hogy a megfelelő fejlesztés végbemenjen, egy könnyed vizuális gyakorlat elvégzésére van szükség, amelynek segítségével az energia mindvégig koordinálható. Attól a ponttól számítva, ahol az energia belép az aurába, egészen addig a pontig terjedően, ahol a hatást kell gyakorolnia, kontrollálható a folyamat. Mindez alig igényel több időt, mint egy délutáni kávészünet.
