Zarándoklat a legendák földjén
Bármilyen elánnal is vetnénk bele magunkat az Egyiptommal foglalkozó munkák tanulmányozásába, tucatszám olvashatnánk a tudományos és fikciós könyveket, azonban egy bizonyos határt képtelenek lennénk átlépni. Mások – többé vagy kevésbé vitatható – kutatási eredményeit, feltételezéseit tudjuk csak a töméntelen irodalomból megismerni, a közvetlen átélés elevensége szóba sem jöhet. Az érdeklődő csupán mások Egyiptomáról alkothat valamiféle képet magának.
Egy sajátos értelemben Egyiptom csupán egy közvetített, tükrözött kép, amely természetesen lehet nagyon érdekes, sőt csodálni való, azonban közel sem élő. Azzá csak akkor válik, ha az alany megjelenik az egyes helyszíneken, és megteremti a semmi máshoz nem hasonlítható kapcsolatát Egyiptom szellemiségével. Ez szó szerint egyedi, más embernél soha nem volt és soha meg sem ismételhető, hiszen az alany, mint minden ember, egyedi és ismételhetetlen teremtmény az univerzumban. Ahhoz, hogy a kapcsolat ténylegesen a maga teljes, eleven intenzitásában kialakuljon nem elégséges a meghatározott előzetes tudati és energiahangolásokat elvégezni, szükséges még Egyiptomot magát is aktiválni. Fel kell ébreszteni álmából, vagyis meg kell nyitni és az emberre kell hangolni azokat az erőtereket, aktiválni az egyes beavatási központokat, amelyek e csodálatos és egyedi találkozás során auratikus lényünkkel összekapcsolódnak, s bennünk elindítanak, illetőleg felerősítenek olyan spirituális folyamatokat, amelyek később, önmagunk magasabb tudatnívón és emeltebb rezgésszinten történő megteremtéséhez vezetnek.
Kísérőimmel mi is tettünk egy próbát. Azzal a különbséggel került sor az egyedülálló tanulmányútra Egyiptomban, hogy elvárások nélkül vettük elemzés alá Egyiptom szakrális helyszíneit. A tízfős kontrollcsoporton tapasztalt változások arra engedtek következtetni, hogy Egyiptom egy máig élő entitás!
Szükséges leszögezni, hogy egyetlen szent hely sem tekinthető afféle ezoterikus svédasztalnak, amelyhez tetszés szerint járulhatunk és annak finomenergiáiból kedvünkre töltekezhetünk. Egyes helyeken jobb esetben könnyűszerrel tapasztalható valamiféle finomenergetikai kölcsönhatás, ami a testünkön, az érzéseinken és a gondolatainkon keresztül kihatással bír az emberi létezésünk összes dimenziójára. Az egyiptomi szent helyek – ellentétben a más kultúrák által épített vallási építményekkel – nem a Ley-, illetve a Szent György-vonalakon történő elhelyezkedésüknek köszönhetik földöntúli kisugárzásukat…
Finomenergetikai értelemben, a főbb sugárvonalaktól függetlenül, alapesetben három részre tagolható Egyiptom: az északi, a középső és déli területekre: a Kairó környékén koncentrálódó piramisnegyedek, illetve a fővárostól több mint 1100 kilométerre található spirituális sólyomfészkek Abu Simbeltől, Aswanon keresztül, Edfu, Luxor és Dendera, egészen Karnak városig bezárólag (különböző templomok a Nílus vezetésében). A piramisok általános értelemben olyan kőstruktúrák, amelyek építtetése körül számos mendemonda kering: „Az égből alászálló fényes bárkával érkező istenségek…”, földönkívüliek, hollywoodi stílust követve a több száz meg ezer láncra vert rabszolga és még sorolhatnánk…
Egy ilyen struktúra megépítésekor csupán azt a több millió tonna felhasznált és megmunkált szakkarai mészkőt vegyük alapul – az emberi kéz által végzett építések során szembetűnő mennyiségű építési hulladéknak kellett volna keletkeznie. Ezeknek azonban még csak nyomait sem lehet megtalálni. Nem beszélve arról, hogy máig reprodukálhatatlan az a precizitás, amit a Nagy piramis építésénél láthatunk – építési tervrajzok természetesen nem állnak az érdeklődő ember rendelkezésére… A piramisok elhelyezkedése több esetben egybefüggést mutat, pozitúrájuk pedig hozzákapcsolható számos bolygó és csillag pozíciójához. Egyik legnépszerűbb ilyen egybeesés a gízai piramisok és az Orion-öv kapcsolata.
Edgar Cayce, a XX. században élt próféta két beigazolódni látszó – a gízai Nagy piramissal foglalkozó – jövendölést publikált: 1. „Jézus elvonult Egyiptomba tanulni, ahol felvilágosították és felkészítették küldetésére. Később, hírnökével, Jánossal együtt a Nagy piramisban kapták meg a szakrális beavatásokat.” 2. ”A Nagy piramis funkciója felfedezésre vár majd, mert a kutatócsoportokat leállítják.”
A Nagy piramis – mint minden más piramis – kozmikus energiák befogója. A kőstruktúrák emberre mért hatása, a piramisokhoz kapcsolódó finomenergia rezgő tulajdonságától függ. A piramis tölcsér alakzata is szimbolizálja, hogy a kozmikus energia – ami lényegét tekintve körbeveszi a legtöbb materiális és szellemi struktúrát (élőlényeket) -, először koncentrálódik, majd egy meghatározott szórásban (a piramisban), a földre vetül (a piramisban tartózkodó személyek átlényegülhetnek általa).
Az energia magatartása (az aurával fellépő kölcsönhatás), a rezgő tulajdonság milyenségétől függ, azaz egy intenzívebb energiasugárzás hatványozottabb eredményeket rövidebb idő alatt, míg egy alacsony frekvenciájú energiasugár lassabban, de markánsabb folyamatokat gerjeszt az emberben. Ezért is két mechanizmus jellemző, egyrészt az intenzívebb folyamatok, amelyek az emberi aurában tükröződő energiagátakat és a különféle energetikai deformációból fakadó elfolyásokat, energiatöbbletet és energiahiányt orvosolják, illetve a lágyabb hatásmechanizmusok az aura szerkezetén belül főként strukturális változásokat generálnak. Megnövekszik az aura mérete, ezáltal növekszik a kapacitása (egységnyi auratikus partícióba akár háromszor több energiamennyiség is becsatolhatóvá válik), pajzsosabbá válik az aura, és így számos energetikai dependencia (a múltunkat kitevő megélések, lelki terhek stb.) felszámolhatóvá válik. Szinte olyan érintetlen és egységes állapotába kerül vissza az aura, mint egykor születésünk pillanatában volt…
A valódi önmeghaladás lehetősége ezután következik, amikor is a templomok és egyéb építmények energiamezejének hatására az emberi aurában számos – az önmeghaladáshoz szükséges – energiakapcsolódás alakul ki. Ezen a ponton válik fontossá a dualitás fogalma – az aurán belül az energiák duálpárokat alkotnak, ami egyszerűen megfogalmazva annyit jelent, hogy az energiák különböző auratikus partíciók köré koncentrálódnak, összeolvadnak, és meghatározott időn belül számos hatást produkálnak. A hatás oka az aurában energetikai szinten kifejlődik, majd pedig projektivizálódik a fizikális szinten.
Aswantól nem messze, Kalabsa templomnál a maszkulin tulajdonságokat erősítő energiák töltik fel, és hangolják át az aurát egy fejlettebb állapotába. A templom helyszínt biztosított egy fontos rituálé számára: egykor a nép sorai közül kiválasztott személyekből „harcosokat”, mágusokat képeztek. A szertartás a lélek fejlettségét alapul véve, különböző okkultista feladatsorokat rejtett, amelyek elvégzésekor az alany, mint későbbi beavatott tovább folytatva a számára kijelölt lelki fejlődési útvonalat, elzarándokolt Luxor, Karnak, Dendera és Abüdosz városába, ahol számos lelki fejlesztésen ment még keresztül. Ugyanezen templom körzetében Hathor istennő „egyik” temploma is rendelkezésre áll, hogy a vénuszi energiák felerősíthessék az érzékiséget, a megérzéseket.
Számos templom megosztva segíti az Egyiptomba zarándokló embereket abban, hogy megtalálhassák saját maguk belső egyensúlyát. Viszont mindezt nem a „harmóniába terelés” folyamatával végzik, hanem számos auratikai elmozdulást (libikókahatással egyre magasabb szintekre terelődnek az energiák) idéznek elő. Ez az út pedig rögös, ha csak nem olyan személy felügyeletében történik meg ez a változás, aki idejében nyakon csíphetné az elkanászodó eltéréseket. Ez az a momentum, ahol segíteni tudok, vagyis nemcsak egyszerűen spirituális program összeállításában, hanem az előkészítő gyakorlatok és behangolások elvégzésében, vagyis a látogató felkészítésében is, de abban is, hogy az egyes erőközpontok aktiválódjanak, és az optimális energiák megfelelő intenzitással áramolni kezdjenek és beépüljenek az aurába.
